Az EU-nak más problémái is vannak

A húsvéti nyuszi idén a nyári időszámítást teszi a fészkünkbe

Idén húsvétvasárnap kezdődött a nyári időszámítás. A mutatókat 2 órával előrébb állították Európában 3 órára. Az EU-ban már 2018 óta fekszik egy javaslat, hogy ezt az eljárást megszüntessék, de még mindig nincs megállapodás a láthatáron.

A Bizottság 2018-as megfelelő javaslatát az EU Parlamentje 2019 tavaszán hagyta jóvá. Azóta azonban a labda a Tanács, azaz az uniós tagállamok térfelén van, amely még nem hozott döntést. A tagállamok többségének azonban jóvá kellene hagynia a megszüntetést. Jelenlegi uniós körök szerint a dolgok jelenlegi állása szerint nem várható, hogy a Tanács jelenlegi belga elnöksége újra felveti a kérdést.

Az viszont még nem derült ki, hogy a 2024 második felében a Tanács soros elnökségét betöltő Magyarország újra napirendre tűzi-e a kérdést. A miniszterek tanácsa azonban utoljára 2019 decemberében tárgyalt az időeltolódásról, amikor Finnország volt az elnökségi tag.

Egységesített időzóna a gazdaság számára
Az Európai Bizottság javaslata nem irányoz elő több időváltozást. Azt azonban az egyes uniós tagállamokra kellene bízni, hogy eldöntsék, egész évben nyári vagy téli időszámításra térnek-e át. Számos ország azonban fenntartásait fejezte ki ezzel a tervvel kapcsolatban, mivel az egységes időzóna kívánatosnak tűnik a gazdaság számára, legalábbis Közép-Európában. Ellenkező esetben az országok közötti időeltolódások befolyásolnák a kereskedelmet. Egyébként a hivatalos Ausztria a nyári időszámítást támogatja.

Az online felmérés vitát váltott ki
A megszüntetés folyamatát egy uniós szintű (nem reprezentatív) online felmérés indította el. Ebben a felmérésben a résztvevők 84 százaléka támogatta az időszámítás megszüntetését. A legtöbben a 2018-as állandó nyári időszámítás mellett szavaztak. 4,6 millió válasz érkezett, ebből csak Németországból hárommillió - ez rekord, de még mindig az uniós polgárok kevesebb mint egy százaléka.

Az időszámítás átállítását 1973-ban vezették be, Ausztria később követte
Az egész EU-ban korábban március utolsó vasárnapján állították át az órát - és október utolsó vasárnapján vissza. A nyári időszámítást 1973-ban vezették be Európában az olajválságra válaszul és energiatakarékossági céllal. Az időeltolódás célja az volt, hogy a vállalkozások és a háztartások egy órával több nappali fényt kapjanak. Franciaország volt az első, amely ezt bevezette.

Ausztria csak 1979-ben döntött a bevezetés mellett adminisztratív problémák és a Svájccal és Németországgal való közlekedési harmonizáció iránti igény miatt. Ez a két ország csak 1980-ban vezette be a nyári időszámítást. Az alpesi köztársaságban azonban már az első világháború idején bevezették a nyári időszámítást. A Monarchia számára 1916-ban május 1-jétől szeptember 30-ig volt érvényben, de aztán megszűnt. Egy második - véglegesen sikertelen - kísérletre 1940 és 1948 között került sor.