A nyúl "német"
Te tudtad volna? Így ünnepli Ausztria a húsvétot
Ausztria a szokások országa. Húsvétkor is számos eredeti egyházi és pogány rítus van, amelyeket szeretettel ápolnak, örökítenek és ünnepelnek generációról generációra. A húsvéti tűzgyújtástól a dobpergésig, a pálmafától a regionális kulináris finomságokig - minden szövetségi államnak megvannak a maga szokásai is. Az ausztriai hagyományos szokásokról itt olvashat bővebben.
A húsvét az év egyik legfontosabb egyházi ünnepe, és a mozgatható ünnepek közé tartozik (naptári dátuma minden évben változik). A 40 napos böjti időszak, amely nagycsütörtökön - vagy pálmavasárnap, attól függően, hogyan számoljuk - ér véget, a feltámadás ünnepére való felkészülés. A passióidő végén, amelyet még mindig gyakran a lemondás és az önmegtartóztatás jellemez, a nagyhét következik, amely húsvét vasárnapján éri el végső tetőpontját.
De milyen szokásokat ünnepelnek Ausztriában? Minden szövetségi államban közösek, és az alpesi köztársaság határain túl is ismertek: a színes tojások és a húsvéti nyuszi, amely legkésőbb húsvét vasárnapján kötelező - természetesen lehetőleg csokoládéba öntött formában.
Az ünnepek alkalmából számos szokást tartanak, amelyek között sok a hasonlóság - húsvéti vásár, máglya és tojás, ételáldás stb. -, de gyakran regionális különbségek és fókuszok is vannak. - De gyakran vannak regionális különbségek és különlegességek is.
- Aki húsvétkor Salzburgba utazik, az például "Godnleit", az élesztőtésztából készült "Pinzen" és az úgynevezett "Antlaßeies " szokása várja. Ez utóbbiakat gyakran megetetik a csirkékkel, hogy azok ne tojjanak, vagy a házak fölé dobják őket, hogy megvédjék az otthont a vihartól vagy a villámlástól.
- Egy másik eredeti szokás a pálmaszamarak felvonulása, amelynek célja Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának felelevenítése. Ezt a szokást Tirolban is ünneplik.
- Tirolban nem csak az évente megrendezett "Grasausläuten ", ahol a fiatal férfiak harangszóval űzik el a telet a tiroli hegyekből. A "Ratscherbuam" is járja a vidéket, mivel a harangok a nagyhéten megállnak, és csak húsvét vasárnapján szólalnak meg újra.
- A csörgés szintén szokás Alsó-Ausztriában. Szintén még mindig elterjedt sok faluban: Krisztus szenvedését vagy halálát ábrázoló böjti betlehemek.
- Több szövetségi államban az oltárokat leplezik, és gyakran színes, kivilágított üveggömböket helyeznek el egy imitált "sír" körül.
- Felső-Ausztriában viszont a nagyböjtben szokás gyónni. A gyónási napokon gyakran fogyasztanak gyónási croissant-t vagy perecet.
- A húsvéti tüzek pogány hagyomány, amelyeket húsvétvasárnap éjjel égetnek el, különösen Karintiában és Stájerországban. Ezek Jézus feltámadását szimbolizálják, de sok helyen hivatalosan tilos.
- Karintiában böjti ruhák (pl. Gurkban) és sörétdobálás, nagycsütörtökön spenót és - a gyerekek számára - "Gotenstrutz " - egy sütemény, amelyhez gyakran játékokat és csokoládényuszikat is kínálnak.
- Karintiában és különösen Stájerországban húsvét szombatján hagyományosan megünneplik az ételek megáldását is, amelyet húsvéti szentelésnek neveznek. A sonkát, a füstölt húst, a tojást és a süteményeket is - Karintiában például a Reindlinget - többnyire fonott kosárkákban áldják meg egy istentisztelet vagy ima keretében.
- Stájerországban a máglyákat is házról házra hordják.
- Köztudott, hogy egész Ausztriában tojásokat festenek és osztogatnak - húsvéti fészkeket és egyéb ajándékokat rejtenek el a gyerekeknek.
- A húsvéti nyuszi, aki a tojásokat hozza, tartománytól függetlenül az osztrák kultúra szerves részévé vált.
A karintiai Vierbergelauf egyébként már nem esik a húsvéti időszakra: Ez egy ősi szokás, amelynek keretében húsvét után két héttel Magdalensbergből indulva egy több mint 50 kilométeres útvonalat futnak le. A legenda szerint, aki háromszor teljesíti a nehéz utat, annak garantált az út a paradicsomba.
Tipp: Finom húsvéti recepteket talál a krone.at/kulinarik oldalon!
Honnan ered a húsvéti nyuszi szokása?
A nyúl a termékenység szimbóluma, és az egyiptomi mitológiában is megjelenik. A nyúl mint húsvéti "tojáshozó" ötletét először a 17. században dokumentálták - Németországban.
Húsvét: A tavaszi teliholdat követő első vasárnapon.
A húsvét nemcsak a keresztény egyházak legfőbb ünnepe, hanem ősi szokás is. Az időpont a tavasz kezdetétől és a teliholdtól függ. A nikaiai zsinat (325) óta a húsvétot a tavaszi teliholdat követő első vasárnapon ünneplik. Idén a húsvét vasárnapja március 31-re esik - ez egyben a nyári időszámítás átállásának napja is.
Bizáncban a középkorban állítólag még Krisztus jelképe is volt. Feltételezve, hogy a nyúl nyitott szemmel aludt, a Feltámadotthoz hasonlították, aki nem aludt el a halálban. Lampe mestert mint a színes tojások hordozóját említette annak idején egy frankfurti orvos, aki Heidelbergben doktorált (disszertációjának címe: "De ovis paschalibus - von Oster-Eyern"). Szerinte a szokás Elzászból, a Pfalzból és a Felső-Rajna vidékéről származik.
Miért kötelező a tojás húsvétkor?
A tojás a termékenység, az élet keletkezésének, a létnek és a válásnak ősi szimbóluma. Az emberek már i. e. 5000-ben színesre festett tojást ettek a tavasz ünnepére. A ma elterjedt szokás, hogy színes tojásokat ajándékozunk, még az ősi kínaiakra is visszavezethető. Egészen a 15. századig a "húsvéti tojás" kifejezés alatt a "húsvétra szállítandó kamatos tojást" is értették. A néphit a nagycsütörtökön vagy nagypénteken lerakott tojásoknak azt az erőt is tulajdonította, hogy elűzik a gonoszt és áldást osztogatnak. A díszített húsvéti tojásokat először 1615-ben említették.
Honnan ered az ételek megáldásának (hússzentelés) szokása?
Az ételek húsvéti megáldásának szokása - amelyet helytelenül hússzentelésnek neveznek - általában Ausztriában, Bajorországban és különösen Dél-Tirolban szokás. Ez a szokás a 7. századra vezethető vissza. Az olyan élelmiszerek, mint a hús és a tojás, amelyek fogyasztása a szigorú középkori böjti rendszerben tilos volt, a néphitben a húsvéti áldás révén különleges jelentőséget és erőt nyertek. Ma ez a szokás az oltár és a házi asztal közötti hídépítés jelentőségét hordozhatja.
Miből áll a hagyományos húsvéti uzsonna?
Szaftos füstölt sonka, néhány keményre főtt, színes héjú tojás, egy szelet sötét kenyér, majd egy omlós szelet élesztős tésztás palacsinta - sok osztrák hagyományosan így reggelizik húsvét reggelén. Természetesen a torma és a tojás sem hiányozhat!
Miért gyújtunk húsvéti gyertyát?
A különleges húsvéti gyertya, a húsvéti vigília liturgikus dicsőítése, egyúttal felajánlása és megáldása szokása először 384-ben jelent meg Piacenzában. Az évszázadok során a feltámadt Krisztus e jelképe elnyerte mai formáját és kialakítását. Előlapján viaszba vésett kereszt látható, amely felett a görög ábécé első (alfa) és utolsó (omega) betűje olvasható. A húsvéti gyertyát a mennybemenetel ünnepéig minden istentiszteleten és keresztelőn meggyújtják.
Kommentare
Willkommen in unserer Community! Eingehende Beiträge werden geprüft und anschließend veröffentlicht. Bitte achten Sie auf Einhaltung unserer Netiquette und AGB. Für ausführliche Diskussionen steht Ihnen ebenso das krone.at-Forum zur Verfügung. Hier können Sie das Community-Team via unserer Melde- und Abhilfestelle kontaktieren.
User-Beiträge geben nicht notwendigerweise die Meinung des Betreibers/der Redaktion bzw. von Krone Multimedia (KMM) wieder. In diesem Sinne distanziert sich die Redaktion/der Betreiber von den Inhalten in diesem Diskussionsforum. KMM behält sich insbesondere vor, gegen geltendes Recht verstoßende, den guten Sitten oder der Netiquette widersprechende bzw. dem Ansehen von KMM zuwiderlaufende Beiträge zu löschen, diesbezüglichen Schadenersatz gegenüber dem betreffenden User geltend zu machen, die Nutzer-Daten zu Zwecken der Rechtsverfolgung zu verwenden und strafrechtlich relevante Beiträge zur Anzeige zu bringen (siehe auch AGB). Hier können Sie das Community-Team via unserer Melde- und Abhilfestelle kontaktieren.