Importtilalom nélkül
Az EU most szankciókat akar bevezetni az orosz cseppfolyósított gáz ellen
A jó két évvel ezelőtti ukrajnai támadás óta először fordul elő, hogy Oroszország a cseppfolyósított földgázra vonatkozó uniós szankciókkal néz szembe. Ez derül ki egy szankciótervezetből, amely az AFP hírügynökség birtokába került. Az intézkedések azonban sok uniós parlamenti képviselő számára túlságosan lazák.
Nem tervezik a cseppfolyósított földgáz (LNG) európai importjának betiltását. A tervezet szerint az EU egyelőre csak két dolgot akar megtiltani: az orosz cseppfolyósított földgáz átrakodását az európai kikötőkben, beleértve az Ázsiába történő továbbszállítást is; másodszor pedig az oroszországi cseppfolyósított földgázprojektekbe, például az északi sarkkörtől északra fekvő Murmanszk városába történő európai befektetéseket.
Az Urgewald német nem kormányzati szervezet által márciusban készített, a tartályhajó-útvonalakról szóló elemzés szerint az EU továbbra is "az orosz cseppfolyósított földgázüzlet központi csomópontja". Oroszország elsősorban Belgium, Franciaország, Spanyolország és a hollandiai Rotterdam kikötőin keresztül szállítja az LNG-t Ázsiába.
Az EU Parlament tovább akar menni
Az EU most legalább ennek véget akar vetni. Az Európai Parlament is az Oroszországból származó LNG-import teljes leállítását követeli, amint azt egy novemberi, nem kötelező érvényű állásfoglalásban felvázolta. Erre azonban a tagállamok még nem hajlandóak, mint az Josep Borrell uniós külügyi képviselő szankciós javaslatából kiderül. Magyarország különösen "minden szankciót károsnak tart az energiaszektorban" - derül ki a kormány keddi nyilatkozatából.
Tavaly az uniós országok 8,1 milliárd eurót fizettek az Oroszországból származó cseppfolyósított földgázszállításokért - derül ki az IEEFA, az energiaszektorra szakosodott intézet tanulmányából. Brüsszeli diplomaták többhetes vitára számítanak az új szankciós javaslatról, amelyhez a tagállamok egyhangúságára van szükség.
Az orosz kapcsolatok ellen küzdenek
Az EU azt is meg akarja tiltani, hogy minden politikai párt, alapítvány vagy civil szervezet és médiavállalat "pénzügyi támogatást, adományokat vagy más gazdasági előnyöket vagy segítséget fogadjon el az orosz államtól". Ennek hátterében azok a vádak állnak, amelyek szerint Oroszország a cseh "Európa Hangja" portálon keresztül vesztegetett meg európai parlamenti képviselőket.
Így került célkeresztbe többek között Petr Bystron német AfD-s parlamenti képviselő és európai parlamenti képviselőjelölt is. Ő visszautasítja a vádakat. A drezdai ügyészség előzetes vizsgálatot folytat Maximilian Krah, az AfD csúcsjelöltje ellen orosz és kínai forrásokból származó esetleges pénzfizetések miatt.
Kommentare
Willkommen in unserer Community! Eingehende Beiträge werden geprüft und anschließend veröffentlicht. Bitte achten Sie auf Einhaltung unserer Netiquette und AGB. Für ausführliche Diskussionen steht Ihnen ebenso das krone.at-Forum zur Verfügung. Hier können Sie das Community-Team via unserer Melde- und Abhilfestelle kontaktieren.
User-Beiträge geben nicht notwendigerweise die Meinung des Betreibers/der Redaktion bzw. von Krone Multimedia (KMM) wieder. In diesem Sinne distanziert sich die Redaktion/der Betreiber von den Inhalten in diesem Diskussionsforum. KMM behält sich insbesondere vor, gegen geltendes Recht verstoßende, den guten Sitten oder der Netiquette widersprechende bzw. dem Ansehen von KMM zuwiderlaufende Beiträge zu löschen, diesbezüglichen Schadenersatz gegenüber dem betreffenden User geltend zu machen, die Nutzer-Daten zu Zwecken der Rechtsverfolgung zu verwenden und strafrechtlich relevante Beiträge zur Anzeige zu bringen (siehe auch AGB). Hier können Sie das Community-Team via unserer Melde- und Abhilfestelle kontaktieren.