"Jó fejlődés"
Genetikailag módosított szúnyogok ezreit engedték ki a természetbe
Csütörtökön több tízezer genetikailag módosított szúnyogot engedtek a természetbe Dzsibutiban. Ez azonban nem véletlen: A rovarok egy invazív faj terjedésének megállítását hivatottak segíteni. Ez azzal fenyeget, hogy elárasztja az afrikai városokat, és ezzel semmissé teszi a malária elleni küzdelemben elért több éves haladást.
A brit BBC szerint a szabadon engedett fajok a "barátságos" Anopheles stephensi gélesek nem harapós, hím képviselői, amelyeket az Oxitec nevű biotechnológiai cég módosított. Olyan gént hordoznak, amely megöli a nőstény szúnyogokat, mielőtt azok kifejlődnének.
Ez előnyös, mivel csak a nőstények harapnak és terjesztik a maláriát és más vírusos betegségeket.
Már több mint egymilliárd ilyen szúnyog van útonEz az első alkalom, hogy ilyen szúnyogokat engedtek szabadon Kelet-Afrikában, és a második alkalom a kontinensen. Az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) szerint hasonló technológiát már sikeresen alkalmaztak Brazíliában, a Kajmán-szigeteken, Panamában és Indiában. 2019 óta már több mint egymilliárd ilyen szúnyogot engedtek szabadon világszerte.
Az első adag szúnyogot csütörtökön engedték ki a természetbe Ambouliban, Dzsibuti város egyik külvárosában. Ez egy kísérleti fázis az Oxitec, a dzsibuti kormány és a Mutualis nevű civil szervezet közötti partnerség részeként.
Párosodó hímek a betegségek megállítására"Jó szúnyogokat fejlesztettünk ki, amelyek nem csípnek és nem terjesztenek betegségeket. És amikor ezeket a barátságos szúnyogokat szabadon engedjük, megkeresik a vadon élő nőstény szúnyogokat, és párosodnak velük" - mondta az Oxitec főnöke, Grey Frandsen a BBC-nek.
A laboratóriumban tenyésztett rovarok egy "önkorlátozó" gént hordoznak, amely megakadályozza, hogy a nőstény utódok párosodjanak és felnőttkorig életben maradjanak. A projekt mögött álló tudósok szerint csak a hím utódaik maradnak életben, de azok végül kipusztulnak.
Veszélyes fertőzés
A malária halálos betegség, amely világszerte évente legalább 600 000 ember halálát okozza. Az Egészségügyi Világszervezet szerint tíz halálesetből kilenc a Szaharától délre fekvő Afrikában következik be.
Amedúzák még utódokat tudnak létrehozniA Burkina Fasóban 2018-ban szabadon engedett steril hím Anopheles colluzzi medúzákkal ellentétben a barátságos Stephensi medúzák még utódokat tudnak létrehozni. A szabadon engedés a dzsibuti Friendly Mosquito program része, amelyet két évvel ezelőtt indítottak el, hogy megállítsák az Anopheles stephensi, egy invazív szúnyogfaj terjedését, amelyet először 2012-ben fedeztek fel az országban.
Új maláriahullám fenyegeti AfrikátAkkoriban az ország a malária felszámolásának küszöbén állt, amikor közel 30 maláriás esetet regisztráltak. Azóta a maláriás esetek száma az országban exponenciálisan emelkedett, és 2020-ra eléri a 73 000-et. A faj ma már hat másik afrikai országban - Etiópiában, Szomáliában, Kenyában, Szudánban, Nigériában és Ghánában - is megtalálható.
Az eredetileg Ázsiából származó Stephensi faj nagyon nehezen ellenőrizhető. Városi szúnyogként is ismert, amely túljárt a hagyományos védekezési módszerek eszén. Nappal és éjszaka is csíp, és ellenáll a kémiai rovarölő szereknek.
Környezetvédő csoportok figyelmeztetnekA géntechnológiával módosított szervezetek mindig is vitatott téma voltak Afrikában. Környezetvédelmi csoportok és aktivisták figyelmeztettek az ökoszisztémákra és a meglévő élelmiszerláncokra gyakorolt következményekre. Olyan érvek, amelyeket az Oxitec nem hajlandó elfogadni: A vállalat több mint tíz éve dolgozik a módosított szúnyogokkal, és eddig nem mutattak ki negatív hatást a környezetre vagy az emberi egészségre - hangsúlyozzák.
Frandsen úr az Oxitec-től azonban kifejti, hogy a biológiai megoldásokat fejlesztő cég több mint tíz év alatt, amikor egymilliárd módosított szúnyogot engedett szabadon, még nem mutattak ki negatív hatást a környezetre vagy az emberi egészségre.
Megoldás "ellentmondásos, de a jövő" "Fő célunk annak biztosítása, hogy minden, amit a környezetbe juttatunk, biztonságos és rendkívül hatékony legyen. Nincs semmilyen hatás a környezetre. Nem mérgezőek, nem allergizálnak és fajspecifikusak" - folytatja az Oxitec főnöke. A genetikailag módosított gének nem találhatók meg a szúnyogok nyálában, és az Oxitec szerint még a szúnyog által megcsípett ember sem lesz kitéve a gének hatásának.
"Ez az új megoldás ellentmondásos lehet, de ez a jövő" - mondta az elnök egészségügyi tanácsadója, Abdoulilah Ahmed Abdi. Ha sikerrel járnak, jövőre nagyobb terepkísérleteket végeznek, és a szúnyogokat végül az egész országban használni fogják.
This article has been automatically translated,
read the original article here.
Kommentare
Liebe Leserin, lieber Leser,
die Kommentarfunktion steht Ihnen ab 6 Uhr wieder wie gewohnt zur Verfügung.
Mit freundlichen Grüßen
das krone.at-Team
User-Beiträge geben nicht notwendigerweise die Meinung des Betreibers/der Redaktion bzw. von Krone Multimedia (KMM) wieder. In diesem Sinne distanziert sich die Redaktion/der Betreiber von den Inhalten in diesem Diskussionsforum. KMM behält sich insbesondere vor, gegen geltendes Recht verstoßende, den guten Sitten oder der Netiquette widersprechende bzw. dem Ansehen von KMM zuwiderlaufende Beiträge zu löschen, diesbezüglichen Schadenersatz gegenüber dem betreffenden User geltend zu machen, die Nutzer-Daten zu Zwecken der Rechtsverfolgung zu verwenden und strafrechtlich relevante Beiträge zur Anzeige zu bringen (siehe auch AGB). Hier können Sie das Community-Team via unserer Melde- und Abhilfestelle kontaktieren.