Támadások Oroszország ellen
Putyin “súlyos következményekre” figyelmezteti a Nyugatot
Egyre nagyobb a nyomás Kijev és most már a NATO részéről is a szövetséges országokra, hogy nyugati fegyvereket használjanak oroszországi célpontok ellen. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a nyugati fegyverek esetleges bevetésének példájaként az ukrajnai Harkiv régiót említette, ahol a frontvonal és az orosz határ többé-kevésbé egybeesik. Ezek a megfontolások megkongatták a vészharangokat a Kremlben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök máris komoly következményekkel fenyegetőzött. "Ez a folyamatos eszkaláció súlyos következményekhez vezethet" - mondta Putyin kedden üzbegisztáni látogatása során. "Európában, különösen a kis államokban fel kellene ismerniük, hogy mivel játszanak".
Mit mond a nemzetközi jog
Szakértők szerint az oroszországi katonai célpontok elleni ukrán támadásokat a nemzetközi jog az agresszív háború elleni védekezés részeként fedezi. Politikai szempontból azonban néhány, Ukrajnát támogató nyugati ország vonakodik attól, hogy Kijev az általuk szállított fegyvereket orosz terület megtámadására használja. Ezt általában azzal a félelemmel indokolják, hogy Moszkva a háborúban részt vevő félnek tekinti őket. Ebbe a körbe tartozott eddig Németország is.
Stoltenberg: "Az átadott fegyverek ukránok"
Stoltenberg és a keleti NATO-államok védelmi miniszterei kedden Brüsszelben hangsúlyozták, hogy nem látják az eszkaláció nagyobb veszélyét. A NATO-vezér rámutatott például arra, hogy az átadás után Ukrajnának adományozott fegyverek ukrán fegyverek, és hogy egyes NATO-országok mindig is feltételek nélkül szállítottak fegyvert Ukrajnának. Hangsúlyozta azt is, hogy a fegyverek katonai célpontok elleni alkalmazását Ukrajna önvédelmi joga fedezi.
Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője az uniós védelmi miniszterek tanácskozásának margóján szintén a nyugati fegyverek oroszországi célpontok elleni alkalmazása mellett foglalt állást. Ez "a háborús törvények szerint tökéletesen lehetséges, és nem jelent ellentmondást". A nemzeti korlátozások feloldása egyre fontosabbá válik.
Az uniós államok nem értenek egyet a katonai kiképzők bevetésével kapcsolatban
Az EU-ban sincs egyetértés a katonai kiképzők Ukrajnába küldésének kérdésében. Eddig az európaiak az EU területén képeztek ki ukrán katonákat. Borrell elmondta, hogy a miniszterek megvitatták azokat a követeléseket, hogy "a kiképzés egy részét Ukrajnában fejezzék be". Erről azonban egyelőre "nincs közös európai álláspont". A dolgok azonban még változhatnak. Emmanuel Macron francia elnök februárban nem zárta ki nyugati csapatok ukrajnai bevetését, széles körű vitát váltva ki.
This article has been automatically translated,
read the original article here.
Kommentare
Liebe Leserin, lieber Leser,
die Kommentarfunktion steht Ihnen ab 6 Uhr wieder wie gewohnt zur Verfügung.
Mit freundlichen Grüßen
das krone.at-Team
User-Beiträge geben nicht notwendigerweise die Meinung des Betreibers/der Redaktion bzw. von Krone Multimedia (KMM) wieder. In diesem Sinne distanziert sich die Redaktion/der Betreiber von den Inhalten in diesem Diskussionsforum. KMM behält sich insbesondere vor, gegen geltendes Recht verstoßende, den guten Sitten oder der Netiquette widersprechende bzw. dem Ansehen von KMM zuwiderlaufende Beiträge zu löschen, diesbezüglichen Schadenersatz gegenüber dem betreffenden User geltend zu machen, die Nutzer-Daten zu Zwecken der Rechtsverfolgung zu verwenden und strafrechtlich relevante Beiträge zur Anzeige zu bringen (siehe auch AGB). Hier können Sie das Community-Team via unserer Melde- und Abhilfestelle kontaktieren.