Növekszik az elutasítás
Az osztrákok egyre kevésbé tartják fontosnak a nemek közötti különbséget
Az osztrákok körében az elmúlt években csökkent a nemek közötti egyenlőség helyeslése. Ez derült ki a linzi IMAS közvélemény-kutató intézet felméréséből, amelynek eredményeit pénteken tették közzé. Alig egyharmaduk még soha nem hallott a nemek közötti különbségtételről, és a kérdés valószínűleg a fiatal nők számára a legfontosabb.
62 százalékuk - hat százalékponttal többen, mint 2016-ban - hallott már a nemsemleges nyelvezetről, 32 százalékuk nem, hat százalékuk pedig nem tudja. Mindenesetre a nemsemleges nyelvezetet nem használják szorgalmasan: 52 százalék nyilatkozott úgy, hogy soha nem használ nemsemleges nyelvezetet, tizenkét százalék "ritkán" és "néha", és csak négy százalék "mindig".
Az elutasítás jelentős növekedése
Konkrétan arról kérdezték a januárban és februárban megkérdezett 1025 osztrákot, hogy "ezek a kezdeményezések (a nemsemleges nyelvezetről, jegyzet) és az ezzel kapcsolatos változások a német nyelvben, például az összes nemi csoport kettősponttal történő használata, amely a hím- és nőneműek közötti személyjelöléseket is magában foglalja, például a "diákok", összességében jó irányba fejlődnek-e". Míg 2016-ban 27 százalék válaszolt igennel, addig idén már csak 19 százalék. Ezzel szemben a nemmel válaszolók száma 46-ról 63 százalékra emelkedett.
A megkérdezettek 65 százaléka szerint a nemek közötti egyenlőségen alapuló nyelvhasználat nem fontos a társadalmunkban élő nemek összességének megerősítése szempontjából, míg 25 százalékuk szerint igen. Általánosságban elmondható, hogy a nők és a magasabb iskolai végzettségűek valamivel inkább támogatják, mint a férfiak és az alacsonyabb iskolai végzettségűek.
Az idősebb nők is szkeptikusak
A fiatal és az idősebb nők közötti különbség azonban különösen szembetűnő: Míg az 50 év alatti nők 33 százaléka tartja fontosnak a nemek közötti semleges nyelvezetet, addig az 50 év feletti nőknek csak 20 százaléka, így az utóbbiak 25 (fiatal) és 23 (idős) százalékkal szkeptikusabbak a nemek közötti semleges nyelvezetet illetően, mint a férfiak.
A közvélemény-kutatók gyakorlati kísérletnek is alávetették a tesztalanyokat: az egyik felüket arra kérték, hogy spontán nevezzenek meg ismert sportolókat, politikusokat és popzenészeket, míg a másik felét arra, hogy "sportolókat", "politikusokat" stb. nevezzenek meg. Az eredmény az lett, hogy az említett nevek nem tettek különbséget férfiak és nők között. Következtetés: Az említett nevek alig különböztek a két csoport között.
This article has been automatically translated,
read the original article here.
Kommentare
Liebe Leserin, lieber Leser,
die Kommentarfunktion steht Ihnen ab 6 Uhr wieder wie gewohnt zur Verfügung.
Mit freundlichen Grüßen
das krone.at-Team
User-Beiträge geben nicht notwendigerweise die Meinung des Betreibers/der Redaktion bzw. von Krone Multimedia (KMM) wieder. In diesem Sinne distanziert sich die Redaktion/der Betreiber von den Inhalten in diesem Diskussionsforum. KMM behält sich insbesondere vor, gegen geltendes Recht verstoßende, den guten Sitten oder der Netiquette widersprechende bzw. dem Ansehen von KMM zuwiderlaufende Beiträge zu löschen, diesbezüglichen Schadenersatz gegenüber dem betreffenden User geltend zu machen, die Nutzer-Daten zu Zwecken der Rechtsverfolgung zu verwenden und strafrechtlich relevante Beiträge zur Anzeige zu bringen (siehe auch AGB). Hier können Sie das Community-Team via unserer Melde- und Abhilfestelle kontaktieren.