Legfeljebb 19 cm átmérőjű

A jégesők egyre nagyobbak Európában

Szimbólumkép

(Bild: georgeion88 - stock.adobe.com)

Amit már egy ideje sejteni lehetett, most egyértelműen bebizonyosodott: A jégesők Európában valóban egyre nagyobbak és nagyobbak. A jelenlegi rekord 19 centiméteres átmérőjű!

A Wiener Neustadtban kutató- és oktatóközponttal rendelkező Európai Vihar Laboratórium (ESSL) számára 2023 a harmadik rekordot jelentő jégesőszezon egymás után. A jelentések puszta száma mellett a nagy jégesőkkel teli napok száma is rekordot döntött. 229 nap volt nagy jégesővel, 96 nap nagyon nagy jégesővel és 13 nap óriás jégesővel. Az adatok 2024. január 20-ig terjednek, ami azt jelenti, hogy tavaly összesen 9627 bejelentés érkezett két centiméternél nagyobb jégesőről. A Nemzetközi Szélsőséges Időjárás Kutatóintézet szerint 1931 jelentés nagyon nagy (öt centiméternél nagyobb) jégesőről szólt, 92 jelentés pedig tíz centiméternél nagyobb méretű óriás jégesőről is.

Nemcsak a nagy és nagyon nagy jégesők mennyiségét, hanem a maximális jégesőméreteket illetően is rekordok dőltek meg. Európa legnagyobb lefényképezett jégesőjét mindössze öt nap alatt kétszer is regisztrálták Olaszországban. Tavaly július 19-én egy 16 centiméter átmérőjű jégesőt, július 24-én pedig egy 19 centiméter átmérőjű jégesőt is jelentettek.

A legnehezebb jégeső 484 grammot nyomott.
A jégeső méretét mindkét esetben a jégesők közelében elhelyezett referenciaobjektumok segítségével becsülték meg - hangsúlyozza az ESSL. A legnehezebb hivatalosan lemért jégeső szintén július 24-én esett, 484 grammal. A jégeső átmérője 13 centiméter volt. Ezért feltételezhető, hogy a július 19-én vagy 24-én megfigyelt legnagyobb jégesők valószínűleg jóval nagyobb súlyúak voltak. Olaszországon kívül más országokat is érintettek hatalmas jégesők. Szlovéniában a legnagyobb jégeső átmérője elérte a 13,8 centimétert, Bulgáriában és Horvátországban egyenként 13 centimétert, Franciaországban, Spanyolországban és Boszniában egyenként tizenegy centimétert, Németországban és Oroszországban pedig egyenként tíz centimétert.

Hatalmas jégesők, sárcsuszamlások, összetört autók: az idei szezonban is súlyos viharok sújtották az alpesi köztársaságot.

(Bild: Krone KREATIV/ZOOM.TIROL APA (2))

Elhúzódó jégesőkAz ESSL szerint az, hogy ilyen magas volt a bejelentések száma, annak is köszönhető, hogy hatékonyabbá vált az adatgyűjtés. A magánmegfigyelők - azaz a polgárok - jelentős mértékben hozzájárultak a jelentésekhez. Ráadásul 2023-ban nagyon hosszan tartó jégesők voltak, amelyek sok helyen nagy jégesőt hoztak. Összehasonlításképpen: 2022-ben öt alkalommal volt 200 km-nél nagyobb távolságra kiterjedő jégeső. 2023-ban 13 ilyen jégeső volt, egy különösen hosszan tartó szupercella pedig 686 kilométer hosszú jégesőcsíkot produkált, amely öt országot is érintett.

A legtöbb nagy jégesőre vonatkozó jelentéssel rendelkező ország Franciaország volt 1502 esettel, amelyet szorosan követett Olaszország 1468 jelentéssel. A legpusztítóbb jégesők tekintetében azonban Olaszország végzett az élen 596 nagyon nagy jégesőről és 67 hatalmas jégesőről szóló jelentéssel, szemben a franciaországi 280 és tíz jelentéssel. A nagy jégeső által leginkább sújtott harmadik ország Németország volt 1270 jelentéssel, amelyek közül 142 nagyon nagy jégesőt jelentett.

A kár hatalmasA keletkezett kár hatalmas volt: legalább 328 ember sérült meg a jégeső miatt, a tényleges szám valószínűleg jóval magasabb. A legtöbb sérültet (242) Olaszországból jelentették. A jégeső hatalmas gazdasági károkat is okozott. A Munich-RE viszontbiztosító szerint az olaszországi jégesők több milliárd dollárba kerültek, a Gallagher-RE jelentése pedig hárommilliárd dollárra (kb. 2,77 milliárd euró) teszi ezt a számot, az európai viharok összes kárköltsége pedig összesen mintegy tizenkétmilliárd dollárra rúg.

Kétszer annyi jégeső AusztriábanPieter Groenemeijer, az ESSL munkatársa szerdán az Ö1 "Morgenjournal" című műsorában arról számolt be, hogy a súlyos jégesők számának növekedése elsősorban az alpesi régióban volt megfigyelhető. Groenemeijer szerint Észak-Olaszországban 300 százalékkal nagyobb az öt centiméter átmérőjű jégesők valószínűsége, mint 1990 előtt, míg Ausztriában megduplázódott a jégesők száma, különösen az ország déli részén. Az európai jégesők számának növekedése a Földközi-tenger melegebb tengeri hőmérsékletével függ össze - számolt be az Ö1. A párolgás hatására több energia kerül a légkörbe, amely a zivatarfelhőkben felemelkedik, és erős felhőfelhőket hoz létre. "Minél erősebb a feláramlás, annál nagyobb lehet a jégeső" - mondta Groenemeijer az Ö1-en.