Legfeljebb 19 cm átmérőjű
A jégesők egyre nagyobbak Európában
Amit már egy ideje sejteni lehetett, most egyértelműen bebizonyosodott: A jégesők Európában valóban egyre nagyobbak és nagyobbak. A jelenlegi rekord 19 centiméteres átmérőjű!
A Wiener Neustadtban kutató- és oktatóközponttal rendelkező Európai Vihar Laboratórium (ESSL) számára 2023 a harmadik rekordot jelentő jégesőszezon egymás után. A jelentések puszta száma mellett a nagy jégesőkkel teli napok száma is rekordot döntött. 229 nap volt nagy jégesővel, 96 nap nagyon nagy jégesővel és 13 nap óriás jégesővel. Az adatok 2024. január 20-ig terjednek, ami azt jelenti, hogy tavaly összesen 9627 bejelentés érkezett két centiméternél nagyobb jégesőről. A Nemzetközi Szélsőséges Időjárás Kutatóintézet szerint 1931 jelentés nagyon nagy (öt centiméternél nagyobb) jégesőről szólt, 92 jelentés pedig tíz centiméternél nagyobb méretű óriás jégesőről is.
Nemcsak a nagy és nagyon nagy jégesők mennyiségét, hanem a maximális jégesőméreteket illetően is rekordok dőltek meg. Európa legnagyobb lefényképezett jégesőjét mindössze öt nap alatt kétszer is regisztrálták Olaszországban. Tavaly július 19-én egy 16 centiméter átmérőjű jégesőt, július 24-én pedig egy 19 centiméter átmérőjű jégesőt is jelentettek.
A legnehezebb jégeső 484 grammot nyomott.
A jégeső méretét mindkét esetben a jégesők közelében elhelyezett referenciaobjektumok segítségével becsülték meg - hangsúlyozza az ESSL. A legnehezebb hivatalosan lemért jégeső szintén július 24-én esett, 484 grammal. A jégeső átmérője 13 centiméter volt. Ezért feltételezhető, hogy a július 19-én vagy 24-én megfigyelt legnagyobb jégesők valószínűleg jóval nagyobb súlyúak voltak. Olaszországon kívül más országokat is érintettek hatalmas jégesők. Szlovéniában a legnagyobb jégeső átmérője elérte a 13,8 centimétert, Bulgáriában és Horvátországban egyenként 13 centimétert, Franciaországban, Spanyolországban és Boszniában egyenként tizenegy centimétert, Németországban és Oroszországban pedig egyenként tíz centimétert.
Elhúzódó jégesőkAz ESSL szerint az, hogy ilyen magas volt a bejelentések száma, annak is köszönhető, hogy hatékonyabbá vált az adatgyűjtés. A magánmegfigyelők - azaz a polgárok - jelentős mértékben hozzájárultak a jelentésekhez. Ráadásul 2023-ban nagyon hosszan tartó jégesők voltak, amelyek sok helyen nagy jégesőt hoztak. Összehasonlításképpen: 2022-ben öt alkalommal volt 200 km-nél nagyobb távolságra kiterjedő jégeső. 2023-ban 13 ilyen jégeső volt, egy különösen hosszan tartó szupercella pedig 686 kilométer hosszú jégesőcsíkot produkált, amely öt országot is érintett.
A legtöbb nagy jégesőre vonatkozó jelentéssel rendelkező ország Franciaország volt 1502 esettel, amelyet szorosan követett Olaszország 1468 jelentéssel. A legpusztítóbb jégesők tekintetében azonban Olaszország végzett az élen 596 nagyon nagy jégesőről és 67 hatalmas jégesőről szóló jelentéssel, szemben a franciaországi 280 és tíz jelentéssel. A nagy jégeső által leginkább sújtott harmadik ország Németország volt 1270 jelentéssel, amelyek közül 142 nagyon nagy jégesőt jelentett.
A kár hatalmasA keletkezett kár hatalmas volt: legalább 328 ember sérült meg a jégeső miatt, a tényleges szám valószínűleg jóval magasabb. A legtöbb sérültet (242) Olaszországból jelentették. A jégeső hatalmas gazdasági károkat is okozott. A Munich-RE viszontbiztosító szerint az olaszországi jégesők több milliárd dollárba kerültek, a Gallagher-RE jelentése pedig hárommilliárd dollárra (kb. 2,77 milliárd euró) teszi ezt a számot, az európai viharok összes kárköltsége pedig összesen mintegy tizenkétmilliárd dollárra rúg.
Kétszer annyi jégeső AusztriábanPieter Groenemeijer, az ESSL munkatársa szerdán az Ö1 "Morgenjournal" című műsorában arról számolt be, hogy a súlyos jégesők számának növekedése elsősorban az alpesi régióban volt megfigyelhető. Groenemeijer szerint Észak-Olaszországban 300 százalékkal nagyobb az öt centiméter átmérőjű jégesők valószínűsége, mint 1990 előtt, míg Ausztriában megduplázódott a jégesők száma, különösen az ország déli részén. Az európai jégesők számának növekedése a Földközi-tenger melegebb tengeri hőmérsékletével függ össze - számolt be az Ö1. A párolgás hatására több energia kerül a légkörbe, amely a zivatarfelhőkben felemelkedik, és erős felhőfelhőket hoz létre. "Minél erősebb a feláramlás, annál nagyobb lehet a jégeső" - mondta Groenemeijer az Ö1-en.
This article has been automatically translated,
read the original article here.
Kommentare
Willkommen in unserer Community! Eingehende Beiträge werden geprüft und anschließend veröffentlicht. Bitte achten Sie auf Einhaltung unserer Netiquette und AGB. Für ausführliche Diskussionen steht Ihnen ebenso das krone.at-Forum zur Verfügung. Hier können Sie das Community-Team via unserer Melde- und Abhilfestelle kontaktieren.
User-Beiträge geben nicht notwendigerweise die Meinung des Betreibers/der Redaktion bzw. von Krone Multimedia (KMM) wieder. In diesem Sinne distanziert sich die Redaktion/der Betreiber von den Inhalten in diesem Diskussionsforum. KMM behält sich insbesondere vor, gegen geltendes Recht verstoßende, den guten Sitten oder der Netiquette widersprechende bzw. dem Ansehen von KMM zuwiderlaufende Beiträge zu löschen, diesbezüglichen Schadenersatz gegenüber dem betreffenden User geltend zu machen, die Nutzer-Daten zu Zwecken der Rechtsverfolgung zu verwenden und strafrechtlich relevante Beiträge zur Anzeige zu bringen (siehe auch AGB). Hier können Sie das Community-Team via unserer Melde- und Abhilfestelle kontaktieren.