40 milliárd Kijevnek

A NATO megvédi az ukrajnai segélyt Donald Trumptól

(Bild: AFP/JOE RAEDLE)

A NATO washingtoni csúcstalálkozóján úgy döntött, hogy 40 milliárd eurós katonai segélyt nyújt Ukrajnának. Jens Stoltenberg szövetségi főtitkár "jelentős" segélycsomagról beszélt. Emellett hatásköröket vontak el az Egyesült Államoktól, hogy megvédjék azokat Donald Trumptól.

A csúcstalálkozó végén az állam- és kormányfők csütörtökön találkoznak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Ezt követően Joe Biden amerikai elnök a csúcstalálkozó házigazdájaként szól a sajtóhoz. 

A szövetségesek nem küldtek meghívót Ukrajnának a csatlakozásra, de csúcstalálkozójuk nyilatkozata szerint "visszafordíthatatlan úton" látják az országot a tagság felé.

A NATO rémképe: Donald Trump volt amerikai elnök

(Bild: AFP/JOE RAEDLE)

Stoltenberg egyértelmű üzeneteket lát
A NATO nyilatkozata Ukrajna "visszafordíthatatlan" útjáról a szövetségi tagság felé a NATO egyértelmű jele az elkötelezettségnek - mondta Stoltenberg szerdai washingtoni sajtótájékoztatóján. "Ez egyértelmű üzenet a NATO-szövetségesek részéről, hogy valóban azt akarjuk, hogy Ukrajna csatlakozzon, és hogy együtt fogunk dolgozni Ukrajnával e cél elérése érdekében".

A Kijevnek szánt 40 milliárd eurónak "a következő egy éven belül" kell folyósítania. A jövő évi hágai NATO-csúcstalálkozótól a tagállamok felül akarják vizsgálni, hogy szükség van-e újabb felajánlásokra.

Figyelembe veszik majd az összes 2024. január 1-je óta folyósított forrást. Diplomaták szerint Németországnak nem kell új követeléseket támasztania. Berlin az idei évre már nyolcmilliárd eurót ígért Kijevnek. A NATO-partnerek emellett megkezdték a már régóta ígért F-16-os vadászgépek szállítását Kijevnek.

Trump-biztossá teszik a segélyeket
Stoltenberg szerint az állam- és kormányfők megállapodtak egy olyan tervben is, amely biztosítja az Ukrajnának szánt segélyeket akkor is, ha Donald Trump nyeri az amerikai elnökválasztást. A NATO a németországi Wiesbadenben lévő új központból akarja koordinálni az Ukrajnának szánt fegyverszállításait és az ukrán katonák európai kiképzését. A parancsnokságot egy háromcsillagos tábornok látja el, 700 katonával az irányítása alatt. Az európaiak így nagyobb felelősséget vesznek át az Egyesült Államoktól.

Zelenszkij elnök sem kapta meg azt a meghívást a csatlakozásra, amelyet Ukrajna remélt Washingtonban. Ennek fő oka, hogy az USA és Németország fél az Oroszországgal való konfrontációtól.

Hogy áll Biden?
A NATO-Ukrajna Tanács után Biden amerikai elnök a csúcstalálkozó házigazdájaként akar megjelenni a sajtó előtt. A megjelenést nagy várakozás előzi meg. A Trump elleni, mintegy két héttel ezelőtti tévévitában nyújtott gyenge teljesítménye óta a 81 éves férfit felszólították, hogy vonuljon vissza az elnökjelöltségért folytatott versenyből. Ritkán válaszol újságírói kérdésekre forgatókönyv nélkül.

Biden különösen nagy figyelem alatt áll.

(Bild: AP ( via APA) Austria Presse Agentur/Jacquelyn Martin)

Olaf Scholz német kancellár is nyilatkozni akar a csúcstalálkozó után. Washingtonban kifejezte, hogy hajlandó nagyobb felelősséget vállalni a NATO-ban, ha Trump győzne a novemberi elnökválasztáson. Németország mint a legnagyobb európai NATO-ország nevében biztosította: "ennek a felelősségnek eleget fogok tenni".

Pekinget bosszantotta a zárónyilatkozat
A NATO "mély aggodalmát" fejezte ki Kína Oroszországgal való szoros kapcsolata miatt. A 32 tagállam nyilatkozatában Kínát "döntő cinkosnak" nevezte az ukrajnai orosz agressziós háborúban. Peking eddig nem ítélte el nyilvánosan a háborút, és továbbra is szállít Moszkvának polgári és katonai célú árukat.

Stoltenberg az "eddigi legerősebb üzenetről" beszélt a Népköztársaságnak, hogy gondolja át álláspontját. Az esetleges szankciók azonban az egyes tagállamokra tartoznak. Csütörtökön az állam- és kormányfők az ázsiai-csendes-óceáni térségbeli partnerországokkal, például Ausztráliával és Dél-Koreával találkoznak.

Kína éles kritikával reagált. A nyilatkozat tele volt "agresszív retorikával", a Kínára vonatkozó tartalom pedig provokációkat, "hazugságokat, uszítást és rágalmakat" tartalmazott - közölte csütörtökön a kínai EU-képviselet szóvivője. "Mint mindannyian tudjuk, nem Kína okozta az ukrajnai válságot". A NATO nyilatkozatai valószínűleg tovább feszítik a Kína és a transzatlanti védelmi szövetség közötti, amúgy is feszült kapcsolatokat.